Alkotmányozás

A kerekasztal-beszélgetésre Dr. Kolláth György alkotmányjogász; Kumin Ferenc a Századvég alapítvány elemzője; Antal Attila a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője és Gulyás Gergely Fideszes politikus, az Alkotmányelőkészítő eseti bizottság alelnöke jelezte részvételi szándékát, ám Gulyás Gergely nem jelent meg a beszélgetésen. Az kerekasztal moderátora Erdős Gábor, az MTV munkatársa volt.

Első körben minden meghívott két, előre feltett kérdésre válaszolt, amelyek egy XXI. századi alkotmány milyenségére és a jelenleg hatályos alkotmány és az új alkotmány közötti tartalmi különbségekre vonatkoztak. Mind ezekben a kérdésekben, mind a moderátor és a hallgatóság kérdéseit illetően, parázs vita alakult ki a vendégek között. Kolláth úr igen negatívan szólt a készülő alaptörvény tartalmáról és magáról a metódusról is, ahogy készül/készült az akkor még alaptörvény tervezet. Antal Attila az előzetes szakmai egyeztetések hiányát emelte ki, de az új alkotmány fontosságát hangsúlyozta, míg Kumin Ferenc az új alkotmány legitimitásáról és a jelenlegi alkotmány legitimitás deficitjéről beszélt. A hallgatóság soraiból érkező kérdések azt firtatták, hogy lehet-e/kell-e az új alaptörvényt népszavazással legitimálni, illetve az újonnan bekerülő tartalmi pontok részletes szabályozásának mikéntjére vonatkoztak.

Hungary – Through the Eyes of Europe

A kerekasztal-beszélgetés során Magyarország jelenlegi – főként társadalmi – helyzetét értékelték olyan neves újságírók és főszerkesztők, mint Nick Thorpe (BBC), Jan Mainka (Budapest Times, Budapester Zeitung), Andreas Oplatka (Neue Zürcher Zeitung), Rácz Gergő (Budapst Business Journal) valamint Hans Kaiser a Konrad Adenauer Stiftung hazai vezetője. Mind azonos véleményen álltak a médiatörvényt illetően, miszerint számos hiba csúszott a szabályozásba, ám ettől még ma Magyarországon korántsem beszélhetünk cenzúráról. Ezenkívül a politikai élet más szegmenseiből az EU elnökség sikerességét emelték ki a roma stratégiát is nevesítve, az alkotmányozás folyamatának visszásságait említve pedig többségük kifejezetten nem tartotta célravezetőnek az ellenzék magatartását. Az új alaptörvény társadalmi fogadtatásának kapcsán – összefüggésben a kormány retorikájával, a nemzetkép hangsúlyozásával – előadóink rávilágítottak civil társadalmunk „erőhiányára”, gyengeségére is. Előrelépési lehetőséget vendégeink európai színtéren a PR-ban, míg hazai szinten a gazdasági fellendülés elősegítésében és a demográfiai mutatók helyrebillentésében láttak.

Gazdasági szekció

Feltöltés alatt

További információkért látogass el a konferencia honlapjára: http://polikonferencia.phe.hu